Kispest 2015-ben lépett be az Európai Polgármesterek Szövetségébe, amelynek tagjai vállalják, hogy javítják energiahatékonyságukat, és növelik a megújuló energiaforrások használatát. A tagok 2006-hoz viszonyítva 2020-ra 20%-al, 2030-ra pedig 40%-al csökkentik szén-dioxid kibocsátásukat.
A 2030-as cél elérése érdekében az Önkormányzat 2018-ban kidolgozta a Fenntartható Energia- és Klímaakciótervét (Sustainable Energy and Climate Action Plan, SECAP), amely a CO2 kibocsátás csökkentése mellett szem előtt tartja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is: fontos szempont, hogy Kispest élhető, biztonságos és a klímaváltozás hatásaihoz jól alkalmazkodó település maradjon. A 40%-os csökkenés az önkormányzat területén a különböző szektorok (önkormányzat, a helyi ipar, a lakosság, a helyi közlekedés, a helyi szolgáltatások és a helyi energiatermelők) energia-megtakarításaiból adódik majd össze.
A képviselőtestület által jóváhagyott akcióterv részletesen bemutatja a kibocsátás forrásait és mértékét, az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat, valamint megoldási javaslatokat fogalmaz meg az energiafelhasználás mérséklésére, az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiaforrások hasznosítására és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra.
Kispesten legjelentősebb energiafogyasztó és ezáltal szén-dioxid kibocsátó a lakosság (a lakóépületek), ezt követi a közlekedés és a szolgáltatási szektor.
A kibocsátás csökkentésre számos megoldást felvázol az akcióterv: így például a geotermikus energiát hasznosító távhőrendszer kiépítése, épületkorszerűsítések, szemléletformálás, zöld közbeszerzés és a zöld infrastruktúra.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást (adaptációt) többek között a párakapuk, játszótéri árnyékolók kihelyezése, vízosztás vagy lakossági vízvételi lehetőség biztosítása és a zöldterületek védelme, további fejlesztése segíti elő.
Az akciótervet az Energiaklub készítette, teljes terjedelmében itt olvasható
