2020-ban a Kispesti Önkormányzat az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával, a KEHOP 1.2.1 pályázat keretében dolgozta ki Klímastratégiáját. A stratégiát a Greendependent Intézet készítette önkormányzati dolgozók és kerületi civilek helyismeretére támaszkodva: kérdőíves felmérésben feltárták a helyi lakók hozzáállását, a legnagyobb kihívásokat, és bemutatják azt a jövőképet, ahogyan a kispestiek a klímabarát és jól alkalmazkodó Kispestet elképzelik. A Klímastratégia felsorolja a közelmúltban a klímavédelem és az alkalmazkodás (adaptáció) érdekében tett lépéseket, továbbá javaslatokat ad, hogy hogyan érheti el a kerület a 2030-ra vállalt 40%-os szén-dioxid kibocsátás csökkentést. 2050-re további célokat tűz ki, és felvázolja az ezekhez szükséges intézkedéseket. Az alábbiakban a stratégia fő kérdései olvashatók, a teljes stratégia innen tölthető le.
<strong>Hogyan érinti a klímaváltozás a Kispestet?</strong>
A klímamodellek alapján a kerületet leginkább a hőhullámok, a csapadékhiány, valamint a szélsőséges csapadékeloszlás fogja érinteni. A hirtelen lezúduló csapadék miatt a kerületben lévő védett épületállomány (pl. Wekerletelep) és egyéb érzékenyebb területek sérülhetnek, amennyiben a csapadék elvezetését és szikkasztását a kerület nem oldja meg. Ezen kívül előreláthatólag növekszik majd a talajvízszint is, ami fokozott belvízveszélyt jelenthet. A zöldfelületek és erdős területek alacsony aránya (kb. 2 m²/fő, ami nagyban elmarad a WHO ajánlásától (9 m²/fő)) fokozza a kerület sérülékenységét a hőhullámokkal és az intenzív csapadékkal szemben.
<strong>És hogyan hat a kerület a klímára?</strong>
Kispest teljes üvegházhatású gáz kibocsátása a 2018-ban 170.451 tonna CO₂ egyenérték volt. Ebből a legnagyobb kibocsátó ágazat az energiafogyasztás (64%), ezt követi a közlekedés (34%) és végül a szennyvíz- és hulladékkezelés (2%). A mezőgazdaság elhanyagolható mennyiségű kibocsátásért felelős a kerületben, a nagyipari kibocsátások pedig az energiafogyasztás részét képezik. Az energiafogyasztáson (villamosenergia és földgáz) belül a lakossági fogyasztás 2018-ban 61%-ot tett ki, ezt követi a szolgáltató szektor (31%) energiafogyasztása. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a lakosságnak mekkora szerepe lesz az emisszió csökkentésében.
A CO2 megkötése erdőkkel, zöldterületekkel lehetséges: mivel Kispesten arányuk, területük rendkívül csekély, a jelenlegi zöldfelületek CO₂ kibocsátást csökkentő hatása csak kibocsátásunk 0,04%-át fedezi. Bár az elmúlt években növekedett a zöldfelületek nagysága, a klímastratégia sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen a további növelésük, ugyanis nem csak a CO₂ elnyelési kapacitásuk, hanem hősziget csökkentő és mikroklíma javító hatásuk is jelentős.
<strong>Mit tett eddig Kispest a klímavédelem érdekében?</strong>
Kispesten az elmúlt 10 évben számos intézkedés történt a klímaváltozás mérséklésére, legfőképpen az energiahatékonyság, de a közlekedés terén is, többek között:
- Kerékpárosbarát infrastruktúra-fejlesztések: kerékpárút építés, forgalomcsillapítás, jelölések kihelyezése
- Energiahatékonysági és megújuló energia projektek – önkormányzati épületek korszerűsítésére, felújítása:
- egyes óvodák, bölcsődék, iskolák, gyermekorvosi rendelő hőszigetelése, külső nyílászáró-cseréjük, napelemek alkalmazása, régi világítótestek cseréje energiatakarékosabb és környezetbarátabb világításra, fűtési rendszer korszerűsítése
- a Kispesti uszoda vizének melegítése napkollektorok és hőcserélő segítségével
- az Önkormányzat pályázatot hirdet társasházak és lakásszövetkezetek számára az épületek felújítására, valamint támogatja az egyházi épületek, ingatlanok felújítását is
<strong>Mit tett eddig a kerület, hogy alkalmazkodjunk a felmelegedéshez, a csapadékhiányhoz, a hirtelen lezúduló esőkhöz?</strong>
A zöld- és vizes felületek növelése, rehabilitációja, a vízgazdálkodás fejlesztése, a katasztrófavédelmi és egészségügyi rendszer fejlesztése mind elősegíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. A kerület az elmúlt években az alábbi programok megvalósításával segítette az alkalmazkodást a nyarakra egyre jellemzőbb városi hősziget hatáshoz:
- Zöldfelületek megújítása és/vagy növelése, cserjék és évelők telepítése, építési telkek parkosítása (pl. Atatürk park, Ruzs-Bazsant park)
- Ivókutak, párakapuk kihelyezése, vizes játszótér kialakítása vizes installációkkal, fa- és cserjetelepítéssel, füvesítéssel
- Pihenőparkok létrehozása padokkal, ivókutakkal, kerékpártárolóval (pl. Kúttói parkerdő)
<strong>Mit tett Kispest az elmúlt években a klíma- és környezettudatosság és a szemléletformálás érdekében?</strong>
Az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és lakosok számos szemléletformáló programot valósítottak, valósítanak meg együttműködésben és önállóan is: többek között öko baba-mama klubok, magbörzék, palántacsereberék, paradicsompalánták örökbefogadása, közösségi kölcsönző (hőkamera, ablakszigetelő, ágaprító kikölcsönzése), bolhapiacok, Garázsvásár Fesztivál, repohár használata a nagyrendezvényeken, a „Fogadj örökbe egy közterületet!” program, a Zöld Kispestért polgármesteri díj, a közösségi kertek versenye, a „Fogadj örökbe egy fát” akció, a méhek és beporzók védelme (BeeMyFriend), madarak védelme (műfészkek kihelyezése, oktatás), denevérek, sünök és más hasznos gerincesek védelme, valamint kerületi környezetvédelmi verseny iskolásoknak. A kerület évente tart Autómentes Napot, illetve ünnepli a Föld Napját.
Jövőkép – milyen a klímabarát jövő a kispestiek szerint?
A jövőkép kialakítása egyrészt lakossági kérdőívek (összesen 157 kérdőív) alapján, másrészt egy érintteti, külön a célra megszervezett műhelymunka során történt, amelyen civil és önkormányzati dolgozók vettek részt.
<strong>Mit tehet a jövőben Kispest a klímaváltozás mérséklése érdekében, és hogy a kerület a klímaváltozás ellenére is élhető maradjon? A stratégia főbb javaslatai:</strong>
- Energiatakarékosra cseréli az önkormányzati intézmények régi háztartási gépeit
- További önkormányzati épületekre telepít napkollektorokat, napelemeket
- Napelem telepet épít, és geotermikus erőművet létesít
- Zöldíti a közbeszerzéseit: előnyben részesíti a környezetbarátabb termékeket és szolgáltatásokat
- Szakmai és anyagi támogatást (pl. kamatmentes hitelt) nyújt lakóházak hőszigetelésére, külső nyílászáróinak cseréjére, napelemek/napkollektorok/hő-szivattyús rendszerek telepítésére, és utcafronton is engedélyezi a napelemeket
- Bővíti a kerékpárút-hálózatot, kerékpártárolókat alakít ki, önkormányzati kerékpárszolgáltatást (közösségi kerékpármegosztást) indít
- Lecseréli a sötét, hőtartó burkolatokat világosabbra
- Épületeinek déli/délnyugati oldalát, a buszmegállókat, közterületeket növényzettel vagy mesterségesen árnyékolja
- További ivókutakat létesít; párakapukkal, mesterséges vízfelületekkel párásít; megfelelő csatornákon figyelmeztet, tájékoztat a hőségről és szélsőséges időjárási eseményekről (hőségriadó)
- A hirtelen lezúduló csapadék hatásainak enyhítésére vízáteresztő burkolatokat használ, bővíti a zöldfelületek nagyságát, felújítja az árokrendszert és ösztönzi a lakókat és az intézményeket az esővíz hasznosítására
- Védi a zöldterületeket, többszintes növényrétegeket telepít, az őshonos/szárazságtűrő vegetációt részesíti előnyben, minimalizálja a mesterséges burkolatot, megújítja a fasorokat, zöldíti a kihasználatlan területeket (pl. vasúti infrastruktúrák mellett), visszaszorítja az invazív fajokat
- Szakmai támogatást ad zöldfalak, zöldtetők kialakításához; módosítja a szabályozást (pl. lapostetőnél kötelező zöldtető)
- Együttműködik a IX kerülettel a Határ úti Kiserdő megújítása érdekében és a Pilisi Parkerdő Zrt-vel a Ferihegyi úti erdő fejlesztése érdekében
- Javítja az élelmiszerellátás biztonságát: fejleszti a helyi piacokat, kiskerteket pl. konyhakert-kultúra újraélesztése mag-és palántabörzék vagy gyümölcsfa ültetések által, támogatja helyi törzsvásárlói kártyarendszerek bevezetését, előnyben részesíti a helyi termelőket, népszerűsíti a már létező biodoboz rendszereket, a közétkeztetést elsősorban helyi termékekre alapozva biztosítja