Kategóriák
Hírek

Klímatéma a Senior Akadémián is

A kispesti nyugdíjasok Klímahelyzet – klímapolitikák címmel hallhattak előadást a Szenior Akadémián a Városháza dísztermében, Vasali Zoltán klímaszakértő politológustól.

A klímapolitika 5-10 évvel ezelőtt sem volt még a hétköznapi gondolkodás középpontjában, mára azonban a „nagypolitikát” is befolyásoló tényező. A fiatalabb generáció fél a klímaváltozás következményeitől, ami egyes kutatások szerint komoly szorongásokat, pszichés problémákat is okoz a korosztálynál, amit a média gyakran még tovább fokozhat. Vasali Zoltán szerint mostanra a kormányok eljutottak odáig, hogy a klímapolitikát nem csupán egy általános problémának tekintik, hanem konkrét vállalásokat is tesznek, tennivalókat fogalmaznak meg a különböző célok, elsősorban a 1,5- 2 fok alatti melegedés elérésért, a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért.

A magyar társadalom hozzáállása is nagyot változott az elmúlt években a klímapolitikához. Ezt mutatja az a hat évenként ismételt kutatás is, amelyben míg 2016-ban a vízminőség, a természetvédelem kérdése volt az egyik legfontosabb, addig ma már a klímaváltozás érzékelhető hatásai, az átlaghőmérséklet-emelkedés, a nagy mennyiségű és szélsőséges csapadékmennyiség, a nagyvárosokban jelentkező „hőszigethatás” jelenti a lakosság szerint a legnagyobb kihívást.

Az előadó beszélt a különböző országok energiastratégiáiról, az erre épülő bonyolult piacokról, az országok által felhasznált, megvásárolt szén-dioxid-kvótákról. Magyarország arra számít, hogy az épülő Paks2 megépülése komoly változást hoz majd, viszont kérdéses, hogy a ma még ligniterőműként működő Mártai Erőmű átalakítható-e biomassza-erőművé, hiszen csaknem háromezer ember munkahelyét veszélyeztetnék az erőmű átalakításával.

Hazánkban nehezíti a helyzetet, hogy nem preferált a szélenergia, évek óta nem épülhetnek új szélerőművek, és a közlekedésben szinte megfizethetetlenek az elektromos és a hibrid járművek.

Ezen kívül a társadalom egy része még nem készült fel például olyan környezetvédelmi intézkedésekre, mint például a belvárosi forgalomcsillapítás vagy a dugódíj bevezetése. De rosszul állunk a lakossági víz-, gáz-, villamosenergia-fogyasztásban is, hiszen tíz éve a „rezsicsökkentés” idejét éljük, semmi sem ösztönöz a visszafogottabb fogyasztásra.

Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a 2020 szeptemberében elfogadott Kispesti Klímastratégiába érdemes belelapozni: kiderül, hogy milyen célokat tűzött ki maga elé az önkormányzat 2030-ra, másrészt milyen távlatibb célok, intézkedések megvalósítását segíti elő a stratégia 2050-ig.

Az előadás a KEHOP 1.2.1-18-2018-00009 „Klímatudatossági programok Kispesten” című projekt keretében valósult meg.